Pireneusi hegyikutya
A pireneusi hegyikutya nagy és erős csontozattal bír. Feje a testéhez viszonyítva nem túl nagyméretű, szemei sötétek, fülei lógnak. Nyaka meglehetősen rövid és vaskos. Háta széles és erős, fara kissé lejt. Hasa enyhén felhúzott. Lábai vaskosak és egyenesek, a hátulsó lábakon kettős farkaskarom található. A pireneusi hegyikutya más háziállatokkal jól kijön, idegenekkel szemben bizalmatlan. Nagyon éber és jó jelzőkutya. Néha kissé makacs. Kertben nyugodtan tartható jól viseli az időjárás viszontagságait. Területét és a családtagjait habozás nélkül megvédi a betolakodóktól.
A pireneusi hegyikutya feltételezések szerint ázsiából származik és a népvándorlások során került francia területre. Eredetileg a nyájak védelme volt a fő feladata,megvédte a rábízott állatokat és szembeszállt emberrel, farkassal, medvével. A későbbiekben alkalmazták hegyi mentőkutyaként. Manapság inkább vagyon -és személyvédelem a fő profilja. Az első pireneusi standard 1907-ben íródott melyet később 1923-ban átírtak.
Származási hely
Fajtacsoport besorolás
Alkalmazás
Kefével távolítsuk el az elhalt szőrszálakat a bundájából.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Oktatások / Programok
