Szobakutya

A Coton de tulear egy kis méretű szobakutya. Nehezen megkülömböztethető a Máltai selyemkutyától. Feje oldalnézetből rövid, felülnézetből pedig háromszög alakú. Szemei kerekek, sötétek és távol ülőek. Harapása lehet szűk előre- vagy hátraharapás. Fülei lógnak de magasan tűzöttek. Nyaka a feje felé kissé ívelt és jól izmolt. A háta és az ágyéka enyhén ívelt a háta enyhén lejt. A farka mélyen tűzött a vége visszahajló melyet felemelve tart, nyugalmi állapotban a csánkja alá ér. Lábai párhuzamosak és egyenesek, mancsai zártak. A Coton de tulear igen kellemes társ és öleb.

A mopsz kis méretű, zömök megjelenésű kutya. Feje kerek, fangja rövid és tompa. Szemei nagyok, gömbölyűek és sötét színűek. Fülei kicsik, harapása enyhe előreharapás. Nyaka kissé ívelt és vaskos, törzse rövid és zömök, hátvonala egyenes, mellkasa mély. Farka magasan tűzött és a farára kunkorodó. Lábai erőteljesek. Nagyon jó természetű és nyugodt a gyerekeket nagyon szereti, nem agresszív. Igazi családi kutya, lakásban tartása ajánlott mivel egyaránt nehezen viseli a hideget és a meleget.

Kicsi kecses kutya. Feje sima nem túl redős, koponyája hosszúkás és kissé boltozatos, stopja nem túl kifejezett, szemei sötétek és közepesen nagyok. Harapása ollós. Nyaka karcsú és lebernyegektől mentes. Háta egyenes, ágyéka feszes, hasa enyhén felhúzott. Lábai hosszúak és karcsúak, mancsai nyúlmancsok. Mielőtt megszületnek még a tenyésztő sem tudja megállapítani, hogy kopaszok vagy púderpamacsok lesznek. A kopaszság egy genetikai mutációból származik, ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeknek a kutyáknak bármilyen problémája lenne.

A késő középkori Belgium volt a Schipperke szülőhelye (helyesen ejtve: "SHEEP-er-ker", bár sok amerikai tulajdonos szerint "SKIP-er-kee"). Ez a kutyafajta hajófedélzetek rágcsálóírtójaként szerezett hírnevet az országot keresztül szövő csatornákon. A belga dokkolók kis fekete bosszúállója félelem nélküli őrző eb volt az uszályokon és a városi üzletekben is. Brüsszel és Antwerpen tengerészei és boltosai elnevezték ezeket a gyors, mozgékony kutyákat a flamand „little captain”-ként, vagyis az üzletek és a hajók kis kapitányaként.

A Bolognai pincs leginkább a Máltai selyemszőrű kutyára hasonlít. Méretéhez képest erős testalkatú. Feje szögletes, szemei sötétbarnák, fülei lelógnak melyeket hosszú szőr borít. Háta egyenes a fara kissé lejt. Lábai viszonylag rövidek és párhuzamosak. Farkát a háta fölé hajlítva viseli. A bolognai pincs vidám természetű, okos kutya. Nagyon játékos. Az idegenekkel szemben bizalmatlan. Nem túlságosan ugatós fajta.

A máltai selyemkutya stopja erősen hangsúlyozott, orrtükre fekete, szemei kerekek és viszonylag nagyok, harapása ollós. Fülei a koponyájához simulóak és majdnem háromszög alakúak. Nyaka ívelt és magasan hordott. Felső vonala a farkáig egyenes, farka elvékonyodó, törzse kissé nyújtott. Lábai egyenesek és párhuzamosak, mancsai kerekek és zártak, a körmei feketék. Igen hosszú, -földig érő szőrtakaróval rendelkezik. A máltai selyemszőrű kutya kissé túlfűtött és igen vidám fajta. Könnyen tanul és meglehetősen szófogadó. Ideális szobakutya. Élénkségének köszönhetően jó jelzőkutya.