A tacskót 3 méretben tenyésztik: tacskó, törpetacskó és kanichen. Ezen kívül 3 szőrváltozatban: rövid, szálkás és hosszú szőrű. A tacskó feje hosszú és ék alakú, stopja mérsékelt. Harapása ollós, fogazata komplett. Szemei közepes méretűek és oválisak. Fülei magasan tűzöttek és lelógóak. Nyaka hosszú és száraz. Hátvonala egyenes vagy enyhén lejt. Ágyéka hosszú és izmos. Mellkasa előreugró. Alsó vonala enyhén felhúzott. Farka a hátvonalával egy magasságba tűzött. Lábai rövidek, izmosak és egyenesek, mancsai zártak és jól íveltek. A tacskó barátságos, lehetőleg nem félénk vagy agresszív. A tacskó értelmes és érzékeny. Városban is tartható. Kis termete ellenére fürge és mozgékony. Meglehetősen játékos és mókás eb.
A tacskó a középkor óta ismert. Kopókból tenyésztették ki azzal a céllal melyek föld alatti vadászatra legyenek alkalmasak. Az első standardet 1879-ben adták ki és az első tacskó klub 1888-ban lett bejegyezve németországban.
Származási hely
Fajtacsoport besorolás
Alkalmazás
A tacskó szőrzete nem igényel túlságosan gyakori ápolást. Néha gumikefével keféljük át, hogy ezzel eltávolítsuk az elhalt szőrszálakat. Természetesen a hosszú szőrű változata gyakori fésülést igényel. A szálkás szőrű tacskót pedig kutyakozmetikus segítségével tarthatjuk rendben, ezután otthon nem igényel gyakori ápolást szőrzete.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni