Az Appenzelli pásztorkutyák feltehetően a római molosszerektől származnak, melyeket Svájcban őshonos fajtákkal kereszteztek. Kiváló őrző képességük miatt a mezőgazdaságokban előszeretettel alkalmazott fajta. Ma már azonban családi kutyaként is igen elfogadott, mivel a gyerekekhez ragaszkodóak és szeretik őket, csak méretei miatt kell rá figyelmet fordítani és előre mérlegelni a súly és erőviszonyokat, nehogy a kutyus tudatlansága miatt kárt okozzon a kisebb gyerekekben. A gazdától határozott és szeretetteljes nevelést kell, hogy kapjon, mert ha a gazdi határozatlan, akkor az eb veszi át a vezetést a családban. Nagyon intelligens kutyafajta, és remekül bírja a nehéz fizikai megterhelést is, ezért akár az agility is kiváló közös hobbi lehet a tulajdonos és a kutya számára. A kutyus szocializációját minél előbb és minél több ember és kutya társaságában érdemes elkezdeni, hogy ne legyen később gyanakvó és agresszív idegenekkel szemben. Ha nem kapnak napi szinten elegendő feladatot és mozgást neurotikussá válhatnak.
Az Appenzelli pásztorkutya a négy ősi svájci hegyi kutyafajta közül a legritkább. Mint az unokatestvérei, az Entlebuchi, a Nagy svájci havasi kutya és a Berni pásztorkutya, az Appenzelli is jól izmolt és erőteljes felépítésű kutya.
Származási hely
Fajtacsoport besorolás
Alkalmazás
Szőrzet
Nem igényel különösebb gondozást.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni